Tóth Krisztina verse brummogdai látogatása után, 2009.március 6.

Brummogda

Napsütötte Pécs városban van egy hosszú, ferde utca,

fehér köves térre fut ki, keresse meg, aki tudja!

Itt, az utca egyik végén van egy icipici üzlet,

ahová a vándor gyermek ha elfáradt, becsücsülhet.

Kik naponta járnak arra, csak a fejüket vakarják:

Ez miféle bolt lehet, hogy kirakatát mackók lakják?

Ez miféle bolt lehet, hogy ajtajában egy mackó ül,

és ha kérded, nem felel, csak dörmög valamit mackóul?

És vajon mi kapható itt? Mackósajt? Vagy mackónadrág?

Elárulom most a titkot, de csak jó medvéknek add át!

Úgy hívják az apró boltot Pécs városban, hogy Brummogda,

és e boltban mackók élnek, járnak-kelnek nagy brummogva.

Itt születtek, itt is laknak, tűvel varrták össze őket,

medve lányokat-fiúkat, selymes talpú medve-nőket.

Dobozokban áll a mackók bundájához itt a kelme,

üvegekben kis szemecskék, rekeszekben mackóelme,

fiolákban mackólélek, megtölteni a kész testet,lélek,

amivel a mackó másik mackókat szerethet.

De kórház is ez a kis bolt, ahová a nénik, bácsik

elhozzák a régi mackót, mert ha beteg, nem kell másik.

Megvárják, hogy meggyógyuljon, orrot, szemet kapjon újra,

amivel a többi mackót megszagolja, megbámulja.

Én is jártam egyszer arra, tárva-nyitva volt az ajtó,

és az asztalon kiszabva éppen engem várt egy mackó.

Összevarrtam, teletömtem, tettem bele mackólelket,

s mondtam, hogyha kedve tartja, jövőre nálunk telelhet.

Medve tarja - válaszolta, mert csak mackónyelven értett,

de ahhoz, hogy velem jöjjön, ez a két szó pont elég lett.

Belebújt a kapucnimba és fölmentünk a Mecsekbe,

gyalogúton zötykölődött az újszülött kicsi medve.

Hunyorgott a napsütésben, csodálkozott a tavaszra,

megnéztük, a fák tövében hogy zöldell a medvehagyma.

Egyéves a Brummogda

Picit több, mint egyéves a Brummogda. Úgy elszaladt ez az év, hogy szinte fel sem ocsúdtam, és már itt termett az első *szülinapja*..Statisztikát nm készítettem, merthogy nem illik a profilunkhoz, de nagyon sok maci született ebben a kis *maciszülőszobában*. Voltaképpen sok éve annak, hogy elindultak a macik felém, hogy vegyem észre őket, és ne csak Szöszmösz macim legyen a MACI, hanem másokat is pillantsak meg, és fogadjam el segítségüket. Szöszmöszről gyorsan ideírom, hogy 7 éves koromban kaptam Szilvi barátnőmtől, barátságunk megerősítéseképpen. Szilvia már nagyon régen nem él közöttünk, elvitte első szerelmi bánata következtében kiújult betegsége...Nagy szeretetet őrzök Szilvitől. Szöszmösz...fehér macika.

Most elkezdek blogot írni a Brummogdáról, Brummogdából..mert azt gondolom, ha ezt a nehéz évet *kibírta*, akkor lehet hozzá bízni.

Amit nem tudok még, hogy hogyan lehet ide képeket beilleszteni...merthogy azok mesélnek majd a legtöbbet..

Keresem a képeket, meg hogy hogyan tűzzem a szöveg mellé, közé.